A biztosítási információk
Biztosítás szabályzatok, biztosítási szótár
Kötelező Felelősség-Biztosítás
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás:
Általános témakör
Mik a biztosítási szerződés megszűnésének esetei?
1. lejár a határozott időtartamra kötött szerződés
2. érdekmúlás (a szerződő eladja a gépjárművet)
3. a gépjármű forgalomból történő végleges kivonása (totálkáros, működésképtelen a gépjármű, a szerződő leadja a rendszámot a rendőrségnek)
4. a gépjármű ideiglenes kivonása a forgalomból (a szerződő ideiglenesen leadja a rendszámtáblát a rendőrségen)
5. díj-nemfizetés miatt a biztosító törli a szerződést
6. a szerződő a biztosítási év végére felmondja a szerződést
7. a biztosító a biztosítási év végére felmondja a szerződést
Mit jelent a biztosítás érdekmúlás miatti megszűntetése?
Autónk eladásakor gondoskodnunk kell a kötelező szabályos megszűntetéséről is ahhoz, hogy később ne legyen gondunk a megszerzett bonus-osztály következő gépjárművünkre történő átörökítésével. Tudni érdemes, hogy amennyiben nem jelentjük be biztosítónknak, hogy eladtuk autónkat, hanem csak egyszerűen nem fizetjük tovább a biztosítás díját, a biztosító díj-nemfizetési okkal fogja törölni szerződésünket. Ez azért fog problémát okozni számunkra később, mert ez esetben elveszítjük eddig megszerzett bonus-besorolásunkat (a malus-osztályt nem!), így következő szerződésünket csak alapdíjon (A00 osztályhoz tartozó díjon) fogjuk tudni megkötni.
A szabályszerű megszűntetéshez az eddigi autónk eladásáról szóló adás-vételi szerződés másolatát el kell juttassuk a kötelező biztosítást kezelő társaság számára. A biztosító az adás-vételi szerződésen feltüntetett dátummal szűnteti meg a szerződést, eddig kell rendezett legyen a biztosítás díja. A korábban befizetett díjnak a szerződés megszűntetése utáni időszakra járó részét a biztosítók visszautalják az ügyfélnek. A szerződés szabályos megszűntetése után a biztosítótól kérhetjük a bonus-malus igazolás kiállítását, mely 30 napig érvényes.
Mit jelent a forgalomból való végleges kivonás miatti szerződés megszűntetés?
Amennyiben a biztosított gépjármű totálkáros, vagy egyéb okból már eladhatatlan és működésképtelen lett, gondoskodni kell a gépjármű forgalomból való hivatalos kivonásáról. A rendőrség által a forgalomból történő kivonásról kiállított igazolást küldje el biztosítójának, ahol kötelezőjét a forgalomból való kivonás dátumával szűntetik meg. Eddig az időpontig kell rendezett legyen a biztosítás díja. A korábban befizetett díjnak a szerződés megszűntetése utáni időszakra járó részét a biztosító visszautalja az ügyfélnek.
Hogyan szüneteltethető egy szerződés?
Sokakkal előfordul, hogy több hónapon át, legtöbbször a téli hónapokban egyáltalán nem használják gépjárművüket, ekkor vetődik fel a szerződés szüneteltetésének igénye. A kötelező felelősségbiztosítást 2-6 hónapon át lehet szüneteltetni, amennyiben a szerződő a rendszámtáblát leadja a rendőrségnek, majd a biztosítónál bemutatja a gépjármű üzemen kívül helyezéséről szóló hatósági végzést. A szüneteltetés a biztosító számára történő bejelentést követő hónap első napjával kezdődik, és az újbóli üzembe helyezés napjáig tart. A gépjármű újbóli üzembe helyezését a szerződő az üzembe helyezésről a hatóságok által kiállított okirat megküldésével kell a biztosítónak jelezze. A biztosító kockázatviselése és a díjfizetési kötelezettség az újbóli üzembe helyezés napján kezdődik.
A forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek (segédmotor kerékpár, lassú jármű), valamint a motorkerékpárok kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését nem lehet szüneteltetni.
Lehetéges a biztosítás megszűntetése az ügyfél díj-nemfizetése miatt?
A gépjármű üzembentartójának nem csak a kötelező biztosítás megkötése, hanem a biztosítási díj fizetése, a biztosítási szerződés életben tartása is kötelezettsége. Amennyiben az ügyfél nem rendezi díjtartozását, a biztosító díj-nemfizetési okkal törölheti a szerződést.
A biztosító kockázatvállalása a biztosítási díj esedékességét (negyedéves díjfizetésnél jan.1-je, ápr. 1-je, júl. 1-je, okt. 1-je) követő 30. napon szűnik meg. A biztosítók a fizetési határidő lejárta után általában 2 alkalommal is megkeresik levélben, a csekk ismételt megküldésével, majd telefonon vagy személyesen a szerződőt, hogy rendezze biztosításának díját, majd - amennyiben a megkeresések nem járnak sikerrel -, törlik nyilvántartásukból a szerződést, és a szerződés díj-nemfizetés miatti megszűntetését jelzik a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala felé is.
Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt díjnemfizetés miatt szűnik meg, az üzembentartó az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződést annál a biztosítónál köteles megkötni, ahol a biztosítási szerződése díjnemfizetéssel szűnt meg. Az üzembentartó új ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, ahol a szerződés az adott biztosítási évben díjnemfizetéssel szűnt meg.
Milyen esetben mondhatja fel a szerződést a biztosított? Mikor élhetünk a biztosítóváltás lehetőségével?
A kötelező felelősségbiztosítást a szerződő a biztosítás évfordulójára, december 31-ére mondhatja fel minden év november 30-áig. Évközi biztosítóváltás a kormányrendelet alapján nem lehetséges.
A biztosítók minden év október 30-ig hirdetik ki következő évi díjaikat. Amennyiben a szerződő a lehető legalacsonyabb díjon kívánja biztosítani gépjárművét, érdemes kiszámítania, mennyi lenne következő évi biztosítási díja az egyes biztosítóknál. A biztosítók honlapján, illetve a mabisz.hu honlapon találhatóak díjszámítási programok, melyek segítségével könnyen kiszámíthatóak a díjak.
Amennyiben egy másik biztosító jóval kedvezőbb díja, vagy jelenlegi biztosítójával való elégedetlensége miatt a szerződő a biztosítóváltás mellett dönt, november 30-áig fel kell mondja biztosítását. A felmondott biztosítás december 31-én szűnik meg, az új biztosítást január 1-jei kockázatviselési kezdettel kell megkötni. A felmondást érdemes személyesen megtenni a biztosító kirendeltségén, hisz megszűnő biztosításunkról bonus-malus igazolást is kell kérjünk a biztosítótól. Az új szerződés megkötésekor szükséges a szerződés felmondását igazoló nyomtatvány (felmondólevél, felmondási nyilatkozat) és a bonus-malus igazolás bemutatása.
Felmondhatja a biztosító az ügyfél szerződését?
A szerződés felmondására nem csak a szerződőnek, hanem a biztosítónak is lehetősége van. A szerződés felmondását a biztosító nem köteles megindokolni, egyetlen kötöttsége - ugyanúgy, mint a szerződő általi felmondásnál -, hogy a felmondás tényét november 30-áig közölnie kell az ügyféllel. A biztosítók legtöbbször a malus 4-5 osztályba tartozó szerződéseket mondják fel, vagy olyan szerződéseket, melyek a szerződő életkora, lakhelye, a gépjármű fajtája alapján abba a szerződés-csoportba tartoznak, melyek a legtöbb veszteséget termelik. Ebben az esetben az ügyfél december 31-ig (január 1-jei kockázatviselési kezdettel) gépjárművére új szerződést kell kössön egy másik biztosítónál.
Milyen dokumentumok szükségesek a szerződés megkötéséhez?
A biztosítás megkötéséhez szükséges a gépjármű forgalmi engedélye, valamint, ha autóját most vásárolta, az adás-vételi szerződés másolata. Amennyiben a biztosítás megkötésekor Ön rendelkezik egy másik gépjárművel (pl. még nem adta el korábbi autóját), biztosítói igazolás szükséges arról, hogy Ön rendelkezik érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel egy másik gépjárműre.
Amennyiben Ön a szerződés megkötését megelőző 2 éven belül magyarországi biztosítónál érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezett, és az új szerződést nem korábbi biztosítójánál köti, szerezzen be előző biztosítójától kártörténeti (bonus-malus) igazolást, mert ennek bemutatása esetén viheti át korábban megszerzett bonus-malus fokozatát új szerződésére!
Mikor kezdődik a biztosító kockázatviselése gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéskötésnél?
A szerződéskötésnek az ajánlaton megjelölt dátumától (óra:perc), internetes illetve telefonos szerződéskötésnél az ajánlat elküldésének ill. a telefonos szerződéskötés létrejöttének pillanatától viseli a biztosító a kockázatot.
Mekkora a kártérítés felső határa?
A 190/2004-es kormányrendelet 2. §. (2) bekezdés alapján a biztosító kártérítési kötelezettsége dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft-os, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1250 millió Ft összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától.
Milyen időtartamra lehet gépjármű-felelősségbiztosítást kötni?
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alapesetben mindig határozatlan időtartamú. Határozott idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés kizárólag E, Z és P betűjelű forgalmi rendszámú gépjárműre köthető, az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének idejére.
Milyen szabályok vonatkoznak a biztosítási díj megfizetésére?
A biztosítási díjat előre kell megfizetni. A biztosító negyedévnél hosszabb időszakra nem követelheti a díj befizetését. A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára - a kockázatviselés kezdetének napjától a megszűnés napjáig - illeti meg a biztosítót. A biztosítási díjat a forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek esetén a biztosítási időszakra (a szerződés kezdetétől folyó év december 31-éig terjedő időszakra) egy összegben előre kell megfizetni. A biztosítás első díja - a felek eltérő megállapodása hiányában - a biztosítási szerződés létrejöttekor, folytatólagos díja pedig - a díjfizetés gyakoriságától függően - annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik.
A biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
A gépjármű eladása esetén az új tulajdonosnak az adásvételi szerződés keltét követő nap 0 órától áll be a szerződéskötési kötelezettsége. Tehát az új tulajdonosnak a biztosítási szerződés aláírásának napjától függetlenül az adás-vételi szerződés keltének napját követő nap 0 órától kell a biztosítási díjat fizetnie. Az a díj, amely a szerződés megkötésének időpontja és az adás-vételi szerződés dátuma közötti időszakra esik, a MABISZ-t illeti meg.
Meddig tart a biztosító kockázatviselési kötelezettsége?
A díjjal fedezett időszak végét követő 30 nap leteltéig a biztosító kockázatban van.
Mi a biztosítási díjak megállapításának rendje?
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás évfordulója minden év december 31-e, ami azt jelenti, hogy a biztosítók díjaikat minden év január 1-jével változtathatják, évközi díjemelés vagy csökkentés a kormányrendelet alapján tilos. Október 30-ig a biztosítók két országos napilapban, ügyfélszolgálataikon és az interneten kötelesek közzétenni következő évi díjaikat.
Október végétől a biztosítottaknak lehetőségük van a biztosítók díjainak összehasonlítására, eldöntve, maradnak-e kötelezőjükkel a következő évben is eddigi biztosítójuknál. A társaságok a kormányrendeletben megadott gépjárműfajtákra általában az ügyfelek életkorát, lakhelyét, a gépjármű gyártmányát, a díjfizetés módját és gyakoriságát, a szerződés bonus-malus besorolását veszik figyelembe a díjak megállapításánál. Az életkor-, és lakóhely-kategóriák megállapításánál a biztosítók legtöbbször más-más csoportosítást használnak, leggyakrabban ez a nagyobb díjkülönbségek alapja.
Mivel igazolhatjuk biztosításunk meglétét közúti ellenőrzésnél?
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét forgalmi engedély köteles gépjármű esetén a biztosítási kötvény vagy a biztosító által kiállított igazolólap tanúsítja. A biztosítási szerződés díjfizetéssel történő folyamatos hatályban tartását az adott díjfizetési időszakra vonatkozó, a befizetést igazoló készpénzátutalási megbízás (csekk) feladóvevénye vagy a biztosító által kiállított bizonylat tanúsítja. Ha a gépjármű üzemben tartásához forgalmi engedélyre nincs szükség (nem forgalmi engedély köteles gépjármű), a gépjármű a közúti forgalomban kizárólag akkor vehet részt, ha a gépjárművön a biztosítási szerződés fennállását tanúsító jelzés van. A biztosító a biztosítási szerződés fennállását tanúsító jelzést és a biztosítási kötvényt a biztosítási díj megfizetése ellenében szolgáltatja ki.
Mit kell tudni a zöld kártyáról?
A zöld kártya egy nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási bizonylat, melyet a biztosítók állítanak ki a biztosított számára a külföldön megkívánt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására. A zöld kártya tehát a magyar kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás külföldre való kiterjesztését igazoló nyomtatvány.
A zöld kártyát a biztosítók a felelősségbiztosítási fedezet fennállásának utolsó napjáig (biztosítási díjjal fedezett időszak vége + 30 nap) állítják ki. Minimális érvényességi ideje 15 nap. A zöld kártya csak akkor érvényes, ha azt a biztosított is aláírta. A gépjármű eladása esetén a zöld kártya nem adható át az új tulajdonosnak, illetve nem hagyható az autóban.
Az érvényes felelősségbiztosítás igazolására egyes országokban nincs szükség a zöld kártyára. A rendszámegyezmény keretében az egyezményt ratifikáló országok a gépjármű telephelye szerinti ország hatósági jelzését (rendszámát), valamint a gépjárművön külön elhelyezett országjelzést elfogadják az érvényes felelősségbiztosítás igazolásául. A magyar rendszám és országjelzés (H betű) igazolja tehát a rendszámegyezményben részt vevő országokban az érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét.
Szükséges 2004. május 1-je után H országjelzést elhelyezni a gépjárműveken?
A nemzetközi rendszámegyezmény szerint nem kell zöldkártya a gépjármű felelősség-biztosítási fedezetének igazolására az aláíró országokban, a biztosítottság igazolására elégséges az aláíró ország rendszáma és országjelzése az adott gépjárművön.
2004. május 1. után a magyar hatóság által kiadott ún. "uniós rendszámtábla" (az uniós zászló alatt H országjel) az Európai Gazdasági Terület (EGT) országaiban (Európai Unió országai + Izland, Liechtenstein, Norvégia) igazolja a felelősségbiztosítási fedezetet.
A régi hazai rendszámtábla (nemzeti zászló országjellel) az Unió területén is csak a gépjármű hátsó felületén elhelyezett "H" jellel (külön matricával) együtt alkalmas a kötelező fedezet tanúsítására. Az Európai Gazdasági Terület államain kívüli a Zöldkártya szervezet tagországaiban mindkét rendszámtábla mellé szükséges az ovális alakú "H" országjel a felelősségbiztosítási fedezet vitamentes igazolásához.
Milyen gépjárműre kell felelősségbiztosítást kötni?
A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) első számú függelékének II. b) pontjában meghatározott gépjárművekre, továbbá a pótkocsikra, félpótkocsikra, mezőgazdasági vontatókra, segédmotoros kerékpárokra, a forgalomban való részvétel feltételeként hatósági jelzésre kötelezett lassú járművekre és munkagépekre.
Kinek és mikor kell megkötnie a biztosítást?
A gépjármű tulajdonosa/üzembentartója kell megkösse a felelősségbiztosítást a gépjármű megvásárlásakor, üzembe helyezésekor, majd folyamatos díjfizetéssel érvényben is kell tartsa azt az eladás, forgalomból való kivonás napjáig. Az eladó felelősségbiztosítása a gépjármű eladásának (az adás-vételi szerződés kiállításának) napján megszűnik, a felelősségbiztosítás az új tulajdonosra nem lesz érvényes, neki minden esetben új szerződést kell kötnie. A biztosítási díj megfizetésére a vásárlást követő nap 0. órájától már az új tulajdonos köteles. A vásárolt gépjármű átíratásához a vevőnek már rendelkeznie kell a nevére szóló érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról kiállított fedezetigazolással
Bonus-malus témakör
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással és a hozzá kötődő bonus-malus rendszer működésével kapcsolatban az elmúlt évek során szerződőink részéről sok kérdés vetődött fel. Társaságunk minőségi szolgáltatást kíván nyújtani partnereinek, ezért fontosnak tartjuk, hogy a rendszer működéséről és minden lényeges információról tájékoztassuk Önt.
Tájékoztatónk két legfontosabb fogalmának jelentése:- BONUS: kármentességi díjkedvezmény,
- MALUS: károkozás miatti pótdíj.
Mi is az a bonus-malus?
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás rendszerében a szerződő (a gépjármű tulajdonosa vagy üzembentartója) az első biztosítási évet követően kármentességi díjengedményre (bonusra) jogosult. A jogosultság egyik fontos feltétele, hogy az előző megfigyelési időszakban a biztosító nem kelljen kártérítést fizessen a szerződő által okozott kárra, tehát a szerződő ne okozzon kárt, vagy az okozott kár miatti kártérítést megfizesse a biztosítónak. Amennyiben a szerződő a vizsgált időszakban kárt okozott, mely miatt a biztosítónak kártérítési kötelezettsége keletkezett, a szerződő pótdíj (malus) megfizetésére köteles.
Milyen gépjárművekre vonatkozik a bonus-malus rendszer?
A bonus-malus rendszer személygépjárművekre, tehergépjárművekre, autóbuszokra, motorkerékpárokra, vontatókra és mezőgazdasági vontatókra vonatkozik.
Mit jelent a figyelembe vett nyilvántartási időszak fogalma?
A személygépkocsik bonus-malus nyilvántartási rendszere szempontjából az első megfigyelési időszak 1991. július 1-jétől 1992. június 30-ig tartott. E miatt a megfigyelési időszakok mindig folyó év július 1-jétől következő év június 30-ig tartanak.
A tehergépjárművek, autóbuszok, motorkerékpárok, vontatók és mezőgazdasági vontatók bonus-malus rendszere szempontjából az első nyilvántartási időszak 2001. július 1-jétől kezdődött és 2002. június 30-ig tartott. E miatt a megfigyelési időszakok, ugyanúgy, mint a személygépjárműveknél, mindig folyó év július 1-jétől következő év június 30-ig tartanak.
Mi a bonus-malus rendszer személyi hatálya?
A bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződést kötő személyhez fűződnek, függetlenül attól, hogy a szerződést kötő gépjárművét engedélyével ki vezette.
Hogyan lehet másik autóra tovább vinni a megszerzett bonus fokozatot?
Az üzembentartó által az adott szerződés vonatkozásában már megszerzett bonus osztályba sorolás megmarad, ha a szerződés érdekmúlás miatt megszűnik, és az üzembentartó a szerződés megszűnését követő két éven belül ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató) új szerződést köt, akár ugyanazon, akár másik biztosítónál. A felelősségbiztosító köteles kártörténeti (bonus-malus) igazolást kiadni az érdekmulás (gépjármű eladása) miatt megszűnt, évfordulóra felmondott biztosításról. Egyéb indokkal megszűnt biztosításról nem állíthat ki a biztosító kártörténeti igazolást.
A bonus-malus igazolás bemutatását követően a szerződés osztályba sorolását az igazolás adattartalmának alapján kell visszamenőleges hatállyal módosítani. A biztosítók által kiállított igazolás a kiállítás napjától számított 30 napig használható fel. A biztosítási törvény felhatalmazása alapján, ha a gépjármű üzembentartója a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megkötésekor igazolást nem mutat be, a biztosító az előző biztosító nyilvántartásából jogosult megkérni az üzembentartó kártörténetére vonatkozó adatokat.. Ha az üzembentartó igazolást nem mutat be a szerződés megkötését követő 90 napon belül, úgy a biztosító köteles visszamenőleges hatállyal a szerződést M04-es osztályba sorolni.
Az új szerződés besorolása csak A00 lehet, ha az előző szerződés érdekmúlás miatt (eladás vagy totálkár), de az új szerződés kötését megelőzően két éven túl szűnt meg.
Amennyiben a szerződést díjnemfizetés miatt szűntette meg a biztosító, a bonus-fokozat nem vihető tovább, a malus besorolás viszont érvényben marad, ha a szerződő új szerződést köt.
Ez áll fenn akkor is, ha az ügyfél eladja autóját, de a biztosítónak nem jelenti be az autó eladását (nem küldi be az adás-vételi szerződés másolatát), hanem csak egyszerűen nem fizeti tovább a biztosítási díjat. Mivel a biztosító ilyenkor nem szerez tudomást az autó eladása miatti érdekmúlásról, bizonyos idő után díjnemfizetési okkal törli a szerződést, mely esetben a kormányrendelet szerint a szerződő elveszíti eddig megszerzett bonus-fokozatát.
Mit kell tudni a bonus-malus igazolásról?
A biztosítás megszűnése esetén a szerződéskötő kérésére a biztosító köteles bonus-malus igazolást kiállítani. Az igazolás bemutatása új szerződés megkötésénél akkor szükséges, ha a szerződő új biztosítását nem addigi felelősségbiztosítójánál köti meg. A biztosítók által kiállított igazolás a kiállítás napjától számított 30 napig használható fel.
Amennyiben a szerződő új biztosítása megkötésekor ilyen eredeti igazolást nem tud bemutatni, akkor az új szerződést csak A00 bonus-malus fokozatban lehet nyilvántartásba venni. A bonus-malus igazolás szerződéskötés utáni bemutatása esetén a szerződés bonus-malus osztályba sorolását az igazolás adattartalmának alapján kell visszamenőleges hatállyal módosítani. Ha a szerződő a biztosítás megkötését követő 90 napon belül nem mutat be bonus-malus igazolást, akkor a biztosító (a rendszerbe újonnan belépők kivételével) köteles visszamenőleges hatállyal a szerződést M04-es osztályba sorolni.
Hol tud bonus-malus igazolást vagy fedezetigazolást kérni ügyfelünk?
Bonus igazolást ügyfélszolgálatainkon, honlapunkon vagy a Generali TeleCenter 40 200-250-es telefonszámán keresztül kérhetnek ügyfeleink.
Hogyan alakul a bonus ha egyszerre több autóra is van felelősségbiztosítása egy szerződőnek?
Ha egy szerződő a már meglévő gépjárművére vonatkozó szerződés mellett egy másik gépjárműre is szerződést köt, tehát 2., 3. autót vásárol, akkor az új szerződést A00 osztályba kell sorolni.
Ha a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik (azt eladja), akkor a korábban megszerzett bonus osztályba sorolás a régi szerződés megszűnését követő nappal bármely, ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató)az adott üzembentartó által kötött, hatályban lévő szerződésre érvényesíthető. Ha a bonus-malus besorolás átvitelére kerül sor, akkor a régi gépjármű szerződésén még figyelembe nem vett károkat az új szerződés bonus-malus besorolásánál kell figyelembe venni.
Mennyi idő telhet el az előző szerződés vége és az új szerződés kezdete között, hogy átvezethető legyen a bonus-fokozat?
A már megszerzett bonus-fokozat az előző szerződés megszűntét követő 2 éven belül vezethető át egy új szerződésre.
Mi a magasabb bonus-osztályba kerülés feltétele?
Ahhoz, hogy a szerződés bonus-malus besorolása a tárgyévet követő év január 1-jén egy fokozatot emelkedjen, a szerződésnek a megfigyelési időszakban (július 1-je és június 30-a között) 9 hónapig élőnek és kármentesnek kell lennie.
Ha a biztosítási szerződés az egy éves megfigyelési időszakban akár év közbeni forgalomba helyezés, akár szüneteltetés miatt egy évnél rövidebb ideig, de legalább kilenc hónapig fennállt, a kármentességet az osztályba sorolásnál a biztosító figyelembe veszi. Ha a szerződő a megfigyelési időszakban kármentes volt, de az adott időszakban nem volt 9 hónapig élő szerződése, a bonus-malus besorolása nem változik.
Milyen időponttal kerülhet magasabb bonus-fokozatba egy szerződés?
A személygépkocsik, tehergépjárművek, autóbuszok, motorkerékpárok, vontatók és mezőgazdasági vontatók bonus-malus nyilvántartási rendszere szempontjából a megfigyelési időszak az adott év július 1-jétől a következő év június 30-ig tart. Az új bonus-malus besorolás mindig a megfigyelési időszak végét követő január 1-jétől érvényes.
Mekkora díjkedvezményt jelent egy adott bonus fokozat?
Társaságunk 2006-ban egyedi bonus-malus rendszert vezetett be. Az adott bonus fokozathoz tartozó kedvezmény mértékét az alábbi táblázatból olvashatja le:
| Generali bonus-malus rendszer | |
| Bonus-malus fokozat | Díjkedvezmény szorzó |
| B10 | 0,50 |
| B9 | 0,54 |
| B8 | 0,58 |
| B7 | 0,62 |
| B6 | 0,66 |
| B5 | 0,71 |
| B4 | 0,76 |
| B3 | 0,81 |
| B2 | 0,87 |
| B1 | 0,93 |
| A0 | 1,00 |
| M1 | 1,15 |
| M2 | 1,35 |
| M3 | 1,60 |
| M4 | 2,00 |
Károkozás esetén hány bonus-fokozattal csökken a szerződés bonus-besorolása?
A bonus-malus besorolás visszaesése a biztosított gépjármű fajtájától, az adott megfigyelési évben okozott károk számától és az előző évi bonus-malus besorolástól függ (ld. táblázatunkat).
Mit jelent a kár megtérítésének és a bonus-besorolás megtartásának lehetősége?
A szerződő osztályba sorolását bármilyen összegű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre vonatkozó kárkifizetés rontja, de jogosult arra, hogy saját elhatározásából a biztosítónak a kárkifizetés összegéről szóló értesítést követően hat héten belül a kárösszeget a biztosítónak megfizesse és így besorolását megőrizze.
Hogyan épül fel a bonus-malus rendszer?
Az egyedi szerződéssel rendelkező személygépkocsik esetében a rendszer 10 bonus és 5 malus osztályból áll. A rendszerbe újonnan belépő az alapdíjat (díjszorzó 1,00) fizeti és az "A00" osztályba kerül. Ha a megfigyelési időszakban a szerződő kármentes volt, a besorolása egy osztállyal javul.
Személygépkocsik és motorkerékpárok esetében egy figyelembe vett kár esetén két fokozatot, két figyelembe vett kár esetén négy fokozatot, három figyelembe vett kár esetén hat fokozatot romlik a szerződő bonus-malus besorolása a tárgyévihez képest. Ha a szerződő négy figyelembe vett kárt okozott, akkor az M04-es, ha négy kárnál többet M05 bonus-malus osztályba kerül.
Tehergépjárművek, autóbuszok, vontatók és mezőgazdasági vontatók esetében egy figyelembe vett kár esetén egy fokozatot romlik a szerződő bonus-malus besorolása a tárgyévihez képest.
A káresemény mindig azon biztosítási év bonus-malus besorolását érinti, amelyet közvetlenül megelőző kárkifizetési időszakban került sor az adott káresemény kapcsán első ízben kárkifizetésre.
Az osztályba sorolás mindig a következő biztosítási év díját határozza meg. A következő megfigyelési időszakban a szerződő előző osztályba sorolása lesz a kiindulási osztály.| Bonus-malus osztályba sorolás személygépkocsi és motorkerékpár esetén | |||||
| Kiinduló osztály | 0 kár | 1 kár | 2 kár | 3 kár | 4 vagy több kár |
| B10 | B10 | B8 | B6 | B4 | M4 |
| B9 | B10 | B7 | B5 | B3 | M4 |
| B8 | B9 | B6 | B4 | B2 | M4 |
| B7 | B8 | B5 | B3 | B1 | M4 |
| B6 | B7 | B4 | B2 | A0 | M4 |
| B5 | B6 | B3 | B1 | M1 | M4 |
| B4 | B5 | B2 | A0 | M2 | M4 |
| B3 | B4 | B1 | M1 | M3 | M4 |
| B2 | B3 | A0 | M2 | M4 | M4 |
| B1 | B2 | M1 | M3 | M4 | M4 |
| A0 | B1 | M2 | M4 | M4 | M4 |
| M1 | A0 | M3 | M4 | M4 | M4 |
| M2 | M1 | M4 | M4 | M4 | M4 |
| M3 | M2 | M4 | M4 | M4 | M4 |
| M4 | M3 | M4 | M4 | M4 | M4 |
| Bonus-malus osztályba sorolás tehergépjármű, busz, vontató, mezőgazdasági vontató esetén | |||||
| Kiinduló osztály | 0 kár | 1 kár | 2 kár | 3 kár | 4 vagy több kár |
| B10 | B10 | B9 | B8 | B7 | B6 |
| B9 | B10 | B8 | B7 | B6 | B5 |
| B8 | B9 | B7 | B6 | B5 | B4 |
| B7 | B8 | B6 | B5 | B4 | B3 |
| B6 | B7 | B5 | B4 | B3 | B2 |
| B5 | B6 | B4 | B3 | B2 | B1 |
| B4 | B5 | B3 | B2 | B1 | A0 |
| B3 | B4 | B2 | B1 | A0 | M1 |
| B2 | B3 | B1 | A0 | M1 | M2 |
| B1 | B2 | A0 | M1 | M2 | M3 |
| A0 | B1 | M1 | M2 | M3 | M4 |
| M1 | A0 | M2 | M3 | M4 | M4 |
| M2 | M1 | M3 | M4 | M4 | M4 |
| M3 | M2 | M4 | M4 | M4 | M4 |
| M4 | M3 | M4 | M4 | M4 | M4 |
A = alapdíj, B = bonus, M = malus
