A válság óta fontosabb lett a kockázati életbiztosítás
A válság kitörése óta a kockázai életbiztosítások díjbevétele 4% fölé emelkedett az összes életbiztosítás tekintetében, amely a szerződésszámban nem mutatkozik. Az év végén életbe lépő gender direktíva és az alacsony penetráció együttesen felfelé hajthatja a piacot.
A kockázati életbiztosítás nem megtakarítás jellegű termék, hiszen ha nem következik be káresemény azaz baleset, rokkantság vagy halál, nem fizet a lejáratkor. Alapesetben tehát a biztosított elhalálozása esetén fizet a biztosító. A piacon fellelhető termékek rendkívül széleskörűek, különböznek a díjban, az időtávban, feltételekben, szolgáltatásaikban, indexálásukban és költségeikben.
A Mabisz adatai szerinta kockázati életbiztosítás megjelenése ótafolyamatosan nő a részarányuk a piacon, egy-két hullámvölgyet leszámítva, ami figyelemre méltó a gyakorlatilag stagnáló piacon. Ehhez hozzá társul ugyan, hogy nyolc éve megállt a szerződéskötések emelkedése, csak a díjbevételben van növekedés.
A termék robbanásszerű felfutásában a hitelszerződésekhez szükséges megkötés, mint feltétel járult hozzá. A terméken belül az egyszeri díjas szerződések aránya a legmagasabb. Az életbiztosításoknál 25%, míg a kockázati biztosításon belül csupán 8% az aránya az egyszeri díjas termékeknek.
A gender direktíva életbelépésével a szakértők emelkedő díjakat várnak, mivel megszűnik a nemek közti különbségtétel lehetősége, amely kizárja a férfiak és nők eltérő árazását, holott a kockázatokban markáns különbség van.
Vissza